Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Apponyi -gyűjtemény; Recenzió

 

 

 

RECENZIÓ

 

Magyarország és Európa az Apponyi -gyűjtemény tükrében

Szerkesztette: W. Salgó Ágnes

Kiadó: Országos Széchényi Könyvtár

1995.
Emlékülés és kiállítás
 Apponyi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából

 

Dr. Hangodi Ágnes
BME.OMIKK. Segédkönyvtáros-képzés
Beadandó dolgozat

 

Készítette:

Petrovics Rita

 

 

            Egy ritkaságokat tartalmazó kötetet tart a kezében az olvasó, mely az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában jelent meg 1995-ben, Apponyi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Címe: Magyarország és Európa az Apponyi -gyűjtemény tükrében. A kötet egy emlékirat, az 1994.01.24-én megtartott emlékülésen elhangzott előadások írásos anyagait tartalmazza magyarul és németül, valamint az ebből az alakomból megrendezett emlékkiállítás (1994.01.21-04.21) katalógusát, képekkel illusztrálva. A gyűjtemény a mai napig az OSZK. tulajdonát képezi, terjedelmét tekintve közel azonos nagyságú Széchényi Ferenc könyvtárával. Az Apponyi hagyatékot 1924-ben kelt végrendelet alapján kapta meg a könyvtár, mint nemzeti könyvtár és dokumentum gyűjtemény, egykori nevén:

Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtár.

Az Apponyiána legjelentősebb darabja a Hungarica gyűjtemény, mely önmagában közel 3000 magyar vonatkozású könyvet tartalmaz, ezen felül a könyvtári hagyaték része még a közel 1000 darabos magyar vonatkozású metszetgyűjtemény, mellyel a szerkesztő a kötetet illusztrálta. A metszetgyűjtemény nagyja a visszafoglaló háborúkkal foglalkozik, de részét képzi az arckép gyűjtemény, a török kiűzésével kapcsolatos metszetek. Időrendben 16-18. századig terjedően tartalmaz képes forrásanyagot. 19. századi kőrajzok csak pár munka erejéig találhatóak a gyűjteményben. Ez is hűen tükrözi a gyűjtő céljait, a törekvését, sokszínűséget. A gyűjtemény tartalmaz még ritkaságokat, és bibliofil kiadásokat, középkori kódexeket, újkori kéziratot, melyet        Rariora-gyűjteményként tartanak számon. Része még az általános, modern főúri könyvtár, és családi kéziratos hagyaték is.

Apponyi elsősorban a magyar vonatkozású, Magyarországgal közvetlenül foglalkozó dokumentumokat gyűjtötte, katalogizálta az egyedi kiadványokat. Ezek mellé nem került be a periodika, az újság, a folyóirat, az összefoglaló munka és a lexikon sem. Apponyi gyűjtése már csak evégett is nélkülözhetetlen, mert az újságlapokat, röplapokat is igyekezett megtalálni és feldolgozni, mindaddig míg a sajtó ki nem alakult.

A gyűjtemény részletes bemutatása egy történelmi kalandtúrán vezeti végig az olvasót, a kezdetektől a Rákóczi szabadságharc végéig.

A kiállításon megtekinthető volt az a reprezentatív gyűjtemény is, melyet a lengyeli ásatások anyagából állított össze egykoron Apponyi Sándor és Wosinsky Mór.

A gyűjtés által kapott anyagok információi alapján képet formálhatunk ma is arról, mi volt Európa megítélése Magyarországról, arról, hogy a világ mit tudott a magyar történésekről. Az egykori sajtóhoz kapcsolható a Magyarországra vonatkozó földrajzi, és történeti ismertetők, összefoglalók, kézikönyvek, melyek mind az Apponyi gyűjtemény részét képezik. Esemény-történeti szempontból fontosak a jelentések is melyek az 1683-ban kezdődő török háborútól a karlócai békéig tartalmaznak írott anyagot.

 A gyűjtemény részeként érdemes megemlíteni a pamflet- irodalmi műveket. A pamflet-irodalom az 1670-es évektől kezdődően alakult ki, különböző országok írói és újságíróinak munkáját tartalmazza. „A gyűjtemény gazdag német és olasz pamfletekben, melyek a császári propaganda éveit tükrözik.” írja Köpeczi Béla az első fejezetben. Köpeczi szerint, a gyűjtemény, sokirányúan segíti a magyar nép történetének megismerését, a nemzeti öntudatot és önismeretet szolgálja.

A gyűjteményben található publikálatlan tételekkel Pukánszkyné Kádár Jolán foglalkozott akkor, mikor a hagyaték a Széchényi könyvtárba került. Elkészítette a katalógust, mely jelenleg is használatban van. A publikálatlan Hungarica kötetek közt van 6 ősnyomtatvány, a Shedel-krónika, a Thuróczy-krónika. A gyűjtemény számos darabja idegen nyelvű, leginkább német és latin, de található benne francia, angol, olasz, spanyol és holland nyelvű is.

A 16. századi levélgyűjtemények is fontos történeti forrást jelentenek.

A numizmatikai munkák közt fontos megemlíteni a magyar királyi aranypénzeket tartalmazó iratot, az erdélyi ezüst és arany érméket bemutató iratot. Említésre érdemesek még a nyelvészeti és szépirodalmi munkák.

A könyv végén bibliográfiai kivonatot talál az olvasó, Esterházy Alexandra életéből és munkásságából, Esterházy Alexandra élete és munkássága a korabeli sajtóban címmel.

Az emlékkönyv a magyar nemesség céljai, munkássága iránt érdeklődő és kutatni vágyó olvasók igényét sokrétűen kielégíti, éppen ezért a könyvet olyan komoly érdeklődési körű embereknek ajánlom, akiknek fontos a nemzeti identitás felkutatása, megismerése, a magyar történelem, a magyar nemesség munkássága, s a hazáért folytatott építő kulturális tevékenységük megismerése.
A gyűjtemény könyvön keresztül szemlélve is magát az élő történelmet tárja az olvasó szeme elé.

A kiadvány kényelmes mérete végett, jó kézbe venni, nem okoz gondot akár éjjel egy kényelmes fotelben ülve olvasgatni belőle.

Petrovics Rita
Érd, 2017.03.13.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.