Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A SzerVezet

2012.01.07

 

A SzerVezet
Betegségeink, lelki problémáink, láthatalan szálainak
Feltérképezése
 
Alapgondolat:
A betegség nem más, mint egy ÁLLAPOT,
melyet nem elnyomni, hanem megélni kell.
 

Sokszor esett már arról szó, hogy minden betegségünknek elsősorban lelki oka van, a legegyszerűbb náthától a legkomolyabb végzetes kimenetelű betegségeinknek is. Manapság hogy egyre inkább azzal foglakozunk, hogy jön 2012. világvége meg hasonlók, belemélyedünk a spirituális világ bizonyos rejtelmeibe is, s lám itt sem talákozunk nagyon mással, mint azzal, hogy a lelkünk, szellemünk alakulása testi tünetekként is kivetül szinte minden esetben.

Egy nagy fordulat után elkezdtem keresni magam, hogy ki vagyok, mivégre vagyok itt? Miért történnek velem meg olyan dologk, amikről látszólag nem is tehetek? S miért mondják nekem fentről azt, hogy rám nagyon kell vigyázni? Elsősorban a miértekre keresem a válaszokat, s magamban többnyire mindent meg is találok.

Ezzel kezdetét vette a felemelkedés és kiemelkedés egy régi sémából, s elindultam egy olyan úton, melyen már sokan járunk. Sokszor nem könnyű a tapasztalások, ébredések feldolgozása, de igyekszem mindenhez időt hagyni magamnak, s formálódni, csiszolódni. A folyamat most is tart és úgy érzem életem végéig részem lesz ebben. –mint mindenkinek, aki ezt választja-

Ahogyan alább az idézetben is szó van, én is megtapasztalom, hogy olyan embereket és entitásokat kapok magam mellé segítőnek, akik az épülésem, szolgálják. S vezetnek az ébredéseim felé, vagy segítenek egy- egy mondattal, erőt adva a továbblépéshez azok az emberek, a családom, barátaim, ismerőseim, akikkel öröm az együtt töltött idő, ahol nincsenek elvárások, csak a kölcsönös elfogadás, tisztelet, egymás segítése EgyMás felé. Sok embernek a nevét felírhatnám most ide, de nem teszem, mindenki tudja, aki része az életemnek, hogy mennyire áldásos a kapcsolatunk, még tán akkor is, ha nem értünk mindenben egyet. Vagy ha néha elég viharos időket élünk meg egymás társaságában érzelmileg, a földön innen és túl.

 

 A belső ember és gyermek megtalálása, gyógyítása

images--82-.jpgMár 9 évesen nagyon jó összhangba kerültem a belső vezérlésemmel, hangommal, szellemi vezetőmmel –kinek mi- s így nem volt nehéz visszatalálnom sem ha eltértem tőlem, mert a belsőm a megérzéseim is remekjól vezetnek önmagam felé. Nagyon finom teljességben van részem, ahol megtapasztalhatom a bennem működő női őserőt. A tanulás ömnagamról és az urniverzum bizonyos működéséről is könnyedén megy ezáltal. De mit is leltem meg magamban? Természetesen a belső embert, és a belső gyermeket.

A belső ember, a mélymagunk Jung szerint a SELBST.

„Intellektuálisan a mélymag semmi más, mint lélektani fogalom, olyan konstrukció, amelynek számunkra megismerhetetlen lényt, lényegiséget kell kifejeznie, amely mint ilyen számunkra megfoghatatlan, mivel meghaladja a felfogóképességünket, amint az már a definíciójából kitetszik.

Ameddig a mélymag tudattalan, megfelel a Freudi fölöttes énnek és folytonos erkölcsi konfliktusok forrását képezi. Ám ha a projekcióból kihámozzák, azaz ha immár nem, a mások véleménye, akkor tudja az ember, hogy Ő maga mond igent vagy nemet. Ez esetben a mélymag már unio oppositorum (azaz az ellentétek egyesülése) gyanánt hat, s ezzel az isteninek azt a legközvetlenebb megtapasztalását közvetíti, ami lélektanilag egyáltalán megfogható.

Az, amit így nevezünk, mélymagunk, nemcsak bennem van, hanem mindenkiben, miként az atman és mint a tao.. Ez a pszichikus totalitás.”

 

A belső gyermek:

Az az ösztönös lényed, aki az érzései, érzelmei szerint cselekszik, akiben ott az ősbizalom gyökere, aki sejtszinten emlékszik, s az éghez sokkal közelebb van, mint a földhöz.

A belső gyermek általában sérüléseket szenved el, akkor, ha pl. magzatkorban, születésedkor traumákat éltél át, ha kisbabaként nem elégítik ki az igényeidet, ha gyerekként korlátoznak a cselekvéseidben, szabadságodban. –ok nélkül!- Ha sokszor kerülsz olyan helyzetbe, ahol megszégyenítenek, vagy megaláznak, megvernek. Ezeket meg kell gyógyítani magadban.

Van egy könyvem: Dr. Chirstiane Northruptól, melyben egy 12 lépésből álló Egyéni gyógyulási tervet, tehcnikát kínál az olvasónak.

Egy idézet a könyvől:

„Hatalmas ereje van annak, ha az ember elkötelezi magát arra, hogy élete minden területén megteremti az egészséget! (Egész-s-Ég) Ha valóban elkötelezted magad, fel fogod fedezni, hogy a legkülönbözőbb helyekről sorakozik feléd a segítség, útmutatás, információ. Az elkötelezettség áthatja majd a szándékaidat, ereje van, mellyel mederben tartja és irányítja a gondolataidat és érzéseidet a kívánt fizikai megvalósulás felé. Amikor a gyógyulás felé kötelezed el magadat, két lépést kell megtenned: -az első, hogy beismered szükséged van rá, a második, hogy megnyitod magad azon ismeretek előtt melyeket elkötelezettséged pillanatától vonzani fogsz magadhoz.

 

Goethe így ír erről:

Amíg nem kötelezted el magad, nincs más csak tétovázás, a visszalépés lehetősége és az állandó kudarc. Minden új lépésre (alkotásra) érvényes az elemi igazság, mely, ha nem ismered fel, számtalan ötlet és gyönyörű terv halálát okozza: Abban a pillanatban, ahogy határozottan elkötelezed magad, a Gondviselés is lépni fog. Segítségül a legkülönbözőbb dolgok történnek Veled, melyek másként soha nem történtek volna meg. Események áradatának forrása lesz az elhatározás, a legkülönfélébb formában bukkannak fel olyan váratlan egybeesések és taláklozások, olyan anyagi segítség, melyekre az ember (asszony) álmában sem tehetett volna szert. Ha bármiről úgy gondolod, vagy csak álmodod, meg tudod tenni, vágj bele. A merészségnek zseniáli hatalma van, és csodákra képes. Kezdd el most!

(..) Ehhez az egész életmód-modellnek, az élet rendjének változására van szükség, a testtünkkel, tudatunkkal, szellemünkel és az Univerzummal kapcsolatos új gondolkodás-és létezési módra. (…) Az egészség megteremtése azt jelenti, elfogadjuk, hogy vannak olyan események, amelyek számunkra megmagyarázhatatlanok vagy megváltoztathatatlanok, ugyanakkor bizonyosak vagyunk benne, hogy a bennünket tápláló teljessé tevő kapcsolatok kialakításával, gondolkodással, ételekkel és tevékenységekkel mindannyian tudatos hatást tudunk gyakorolni egészségi állapotunkra. (..)

Minden gyógyulás kulcsa az, hogy tudomásul vegyük, átérezzük, és aztán kiengedjük magunkbó a dühöt, bűntudatot, veszteséget, haragot és gyászt.”

Képzeld el a jövőt, változtasd meg a felfogásodat, változtasd meg a sejtjeidet.” Ajánlja a könyvben kezdetnek a doktornő.

 

Tudjuk, hogy a sejtjeink 7 évenként cserélődnek, megújulnak, így a múlt is felülíródhat, kitrölődhet, ha okosan állunk ez előtt. Voltaképpen át kell programozni magad, a gondolkodásmódod. Az elme az egyetlen mely képes az emlékezésre, a sejtek építésére, rombolására, Ő az, aki újra képes teremteni akár a negatív akár a pozitív mintákat. Spiri körökben ezt úgy mondjuk: a gondolatunkkal teremtünk. A sejteink működését is befolyásolja a gondolati érzelmi energiánk.

„Az életerő nincs bezárva az emberbe, hanem sugárzik benne és körülötte, mint egy fénnyel teli gömb”

Paracelsus

 

Minden, ami él energiától vibrál, az energia pedig infomciót tartalmaz. Fizikai testünket energia mező övezi, ez a burok, nemcsak információt tárol, hanem érzékenyen érzékel is, ezen keresztül is folyamatosan kommunikálunk a környezetünkkel. Ez voltaképpen egy elektromomágneses mező, melyben minden megjelenik, ami körül vesz bennünket, emocionális, azaz az érzelmi energiáinkat tükrözi. Ez az erő a testünk szöveteire is hatást gyakorol.

 „Az érzelmi energiát hordozó élmények közé sorolhatjuk a múltbéli és jelen images--85-.jpgkapcsolatainkat, mély traumát jelentő élményeinket és emlékeinket, valamint hiedelmmintáinkat, beleértve valamennyi spirituális elgondolásunkat és babonánkat. Ezen élményeinkből származó érzelmek biológiai rendszerünkbe kódolódnak, s hozzájárulnak sejtszöveteink megformálásához, melyek azután kitermelik az érzelmeinket tükröző energiákat. Ezek az energiával kapcsolatos impressziók, egyfajta energianyelvet hoznak létre, mely szó szerint értendő és szimbolikus információt egyaránt hordoz, s amelyben az energiagyógyász olvasni képes. (…)

A pozitív és negatív élmények sejtszövetünkben és energiamezőnkben emléknyomot hagynak. Miként már Dr.Candance Pertnek sikerült bebizonyítania, a neuropeptidek -vagyis az érzelmi benyomások által kiváltott vegyi anyagok– voltaképpen anyaggá alakult gondolatok. Érzelmi fizikai szinten is megjelennek testünkben, sejtjeink, szöveteinkkel kölcsönhatásba lépnek. Dr. Pert azt mondja, az elmét valójában már nem lehet különválasztani a testtől, hiszen ugyanazon sejtfajták, melyek az emocionális jellegű kémiai anyagok kiválasztsáért és fogadásáért felelősek az agyban, testszerte megtalálhatóak.(…)

Számtalan olyan jelenséggel találkozhatunk, melyeket képtelenség megmagyarázni anélkül, hogy az enregatika mélyébe hatolnánk, mondja Dr. Pert.” (forrás: Dr. Caroline Myss; A Lélek anatómiája)

 

Ennek fényében lépjünk tovább

 

Mikor boncolgatni kezded magad, mindig a negatív élmények azok, melyek először felszínre kerülnek. Ez nem baj, sőt ezeket kell kioldani, olyanok akár egy-egy golyó a szívben, mely gátolja a szeretetenergia áramlását benned. Mikor ennek neki kezdesz a személyiséged elkezded úrja építeni, ehhez van, hogy szaksegítséget kell igénybe venned.

Aranka, mint szakember ezt írta erre nekem:

Azért először a negatív emlékeink, képeink, érzelmi mintáink jönnek felszínre a kutakodásaink során, mert az egón túl a személyes tudattalanunk található elfojtott érzéseinkkel első lépcsőként. (jungi modell)

 

Mikor olvastam a Mérgező szülők c. könyvet számos seb feltépődött bennem, s elkezdtem ezeket kioldogatni, elmésen, gondolkodva, aztán elkezdtem beleérezni, majd megbocsátani. Az áttörő változás akkor következett be mégis, mikor megismertem a tükör törvényeit. S elkezdtem más szemmel vizsgálni az éltem negatív eseményeit s keresni kezdtem magamban mik, azok, amik ebből mélyen belém vésődtek. Ez annyira mély berögzülés, hogy nehéz őket nyakon csípni, nagyon kell figyelni magadra, az első blikkre adott reakcióidra. Voltaképpen mind arról szól, hogy magad nem szereted eléggé. Érdekes felismerés és megétrés –megtérés volt magamhoz, az Én egy másik Te vagyok mondat teljes megértése, megismerése és alkalmazása az elfogadás terén. (még van hová fejlődnöm! Tehát ez nem egy statikus állapot, hogy elértem aztán már jó, -van akit pl. nem is találok magamban meg.- nem, ez folyamatos, mert mindíg kapsz olyan embert köréd, akivel felismerni valód, dolgozni valód van magadban-magadon.) Főleg, ha kapásból ellököd magadtól az illetőt, vagy kritizálod, sokszor nem értesz vele egyet, és unszimpatikus az egész, úgy ahogy van. Na, ezt kell a leginkább magadhoz ölelned, megtalálni magadban, s ezzel a felismeréssel tovább lépni a spirálon. Nem könnyű, főleg, ha a kapcsolat közvelten közeli. Családban pl. de a fórumokon is szép számmal akad ilyen, s lesz is, hiszen a feljlődés folyamatos. Az egymás irnyába való nyitottság elfogadás, megértés, megbocsátás nagyon fontos! Ehhez pedig jó kommunikácós készségre is szükség van.

 

Mikor mindezt megértettük, felismertük, megláttuk magunkat a tükörben, jöhet egy következő lépés:

 

A fentiek fényében Gondold végig a múltat, érezd át, engedd el! Minden kapcsolatod a gyerekkorodtól kezdve a felnőttkori kapcsolataidon kersztül, mindent végy számba!

Fontos, hogy megfogalmazd, mi az szerinted, ami a problémáid kiváltója, hol vannak benned azok a sérülések, melyekkel szembe kell menni, el kell engedni, át kell formálni az emlékeket, magadat érzelmileg, gondolatilag. Én anno táblázatot készítettem, melynek három oszlopa volt. Ez van oszlop, mint állapot, majd a következményei melyeket magamon észlelek, s a harmadikba a megoldást, mi az, amit meg kell változtatnom ahhoz, hogy ez ne legyen. De vannak dolgok, amikhez együtt-változásra van szükség, s ehhez kell a másik nyitottsága is! Ezt nem szabad elfelejteni, hiába hangoztatjuk, hogy majd mi változunk akkor a környezetünk is…ez nem egészen így van, ha a környezet nem nyitott a változásra, akkor sajnos ez nem feltétlen következik be, illetve nem olyan formán ahogyan azt elgondoltuk.

Mindent szemlélhetünk alsóbb és felsőbb nézőpontból, ami fentről szinte semmi, alsóbban egy nagy kupac is lehet, amit alig látunk át, ami zavaró, csúnya, nem szeretem dolog. Inkább kerülgetnéd, mint elhordanád…

Eleinte nehéz lehet a visszatérés a régebbi dolgokhoz, át kellett törtni egy falat egy teret hozzá, amibe kellően bele is fáradunk, van, hogy még illatokat is visszatudunk idézni. S ez nagyon sokat segít a gubancok oldásában. Mindig a legelső, legkorábbi emlékig próbálj meg visszamenni magadban.

Ha, bátor vagy és belevágsz, s az önismeret rögös útjára lépsz, készülj fel rá, hogy esetleg napokig sírós leszel, sok zsepi kell ezekhez az oldásokhoz. De olyan üdvözülésekben, emelkedésekben lesz részed, mely segít az új alakuló világra ráhangolódni, rezdülni. Jó, ha van/nak melletted valaki/k aki/k a kezét/üket adja/ák, ha segíteni kell megállni, megérteni, felismerni bizonyos dolgokat.

A kioldásokat meg lehet toldani testi szinteket kioldó technikákkal is.

Itt jön segítségül a kineziológia pl. a keresztmozgások alkalmazása, vagy bizonyos pontok ütögetése, nyomkodása. A tapasztalatom az, hogy ösztönösen is oda nyúlunk, ahová kell. Fül, nyak, homlok, lapocka, torok, talp, kéz. Merthogy itt kezd el jelezni a testünk, elsősorban.

A fejfájás, torok - gyomrofájás, szédülés már komolyabb tünet itt meg kell állni és rá kell koncetrálni, hogy mi az, ami nem fér meg a fejünkben, mi az, amit nem tudunk, lenyelni, megemészteni, mi az, amin rágódunk, mi az, amit szétdönti a világunkat? Jó, ha feltesszük a kérdéseket magunknak és keressük a választ. (Miért? Hogyan?) Vagy valakivel átbeszéljük, aki értő figyelemmel meghallgat esetleg tanácsot ad, hogyan kezeld a helyzetet. Ilyenkor jönnek jól a BARÁTOK, és a KEDVESEK, MEG A FÉRJEK, FELESÉGEK. Ugye nem mindenkivel osztjuk meg az ilyen jellegű dolgainkat, leginkább azzal szoktuk, aki hasonlókat él át, aki megért, nem botránkozik meg rajtunk s ez mindenkinek más személyt jelent. (De azért felfigyletem a felsorolásomra, mert folyamatosan tanulom magam én is, nézd: jól lehagytam magam pl.mint feleség, előre vettem, mint barát, másodjára, mint kedvest, beszédes kép ez rólam magamnak )

 A zene is egy jó oldó terápia, a tánc szintén, a műfaját tekintve szinte mindegy, a lelked úgy is asszerint fog választásra bírni, amire éppen szüksége van. A lényeg, hogy megtaláld magad benne és oldódj fel. Csak az nyílik meg neked és benned, amivel azonosulni tudsz, ami veled egylényegű.

Ha rajzolsz, hímzel, festesz is nagyon jó, hiszen az elme kikapcsol, és a tudatküszöb alatti tudatod veszi át az irányítást. Mindegyik esetben bekerülsz a flow állapotába, melyben az életenergia szabadon áramlik. Másfelől összehangoltságot igényel a test és az elme között ez a tevékenység, ami az idegrendszerre jó hatással van. Nyugtatja azt.

De jól jön a tibeti jógasor is, ami nemcsak méregtelenít, hanem energizál és kiegyensúlyoz. Persze bármilyen mozgásforma jól jön, ami örömet ad és kikapcsol, és feltölt. Én pl. futni és biciklizni szeretek nagyon.

A felismeréseid súlyát akkor bírod el a legjobban, ha nem mások húznak, hanem a saját tempódban haladsz. Így nem érhet baj, azaz a tudatod a visszacsatolásod a felsőbb részedhez-részeidhez nem okoz hasadást a szellemi, tudati szinteden. Szóval a „tágulás” mértéke optimális lesz.

Van, hogy nem elég a gyerekkorig visszamenni, s az előző életeket is elő kell ásni magadból, illetve maguktól is előjönnek a képek, de ehhez az Ég mindíg ad segítőket köréd.

Itt nem az a lényeg elsősorban, hogy ráláss, mit hogyan tettél a múltban, hanem az, hogy megértsd, mi dolgod van vele ebben az életedben, hogyan miként szolgálhatja a múltbéli tapasztalat, tudás, képesség, a saját és mások épülését, javát. Illetve megmutatja, hogy a jelen életed ki és mi köré épül. Miért nem működnek a páros kapcsolataid, miért nem vagy belül a helyeden? Miért azzal foglalkozol amivel stb. S azt is miért hiányzik a testvérbátyád….aki a múltban volt s a jelenben is van, csak nem úgy ahogyan egykoron. S nyilván nem is úgy kell őt, s a kapcsolatot a jelenben kezelni.  A lélektársam felismerése ennél sokkal durvább volt, s még most sem simult el bennem annyira érzelmileg, hogy ne kavarná fel a lelkem tengerét maga a szituácó. Ettől függetlenül örülök, hogy egymásra (Egy Másra) találtunk.

 

Mikor nem ilyen jellegű dolgokra kersel rá, hanem pl. tudni szeretnéd, miért éppen cukorbetegséggel élsz együtt…vagy miért van hirtelen egy olyan „vírusfertőzésed” ami hányást hasmenést idéz elő, vagy miért van középfülgyulladásod már kissé más a helyzet.

Itt alapvetően nem az a lényeg, hogy honnan kapod el, hanem az, hogy ezt hogyan éred el magadban belül. Voltaképpen a belső egyensúlyod elvesztése tesz nyitottá bizonyos fertőzésekkel szembeni fogékonyságra.

Vannak nagyon jó könyvek melyek rávilágthatnak ezeknek a dolgoknak a miértjeire, de Te is megtalálod magadban a választ, mely mindig belülről jön, mint egy tanítás. De van, hogy mások teszik oda a kis lámpást, hogy tán azért fáj a füled, mert valamit nem akarsz meghallani…azért is lehet kötőhártyagyulladásod, mert valamit meg kéne látni…de nem mered, vagy nem tudod…és sorolhatnám.

 

images--83-.jpgA belső vezérlésedre, hangodra a test-tudat kapcsolat (szervezet-SzerVezet, az Ég vezet) legegyszerűbb legprimitívebb formáján keresztül tudsz eljutni, ha nem kívánsz „utazni”. Ez az én olvasatomban annyit tesz, hogy figyelek a testem jelzéseire, a biológiai szükségleteimre első sorban. Ha sprotolok, mi esik jól, hol fáj, ha fáj…stb. ezáltal szépen el lehet jutni belülre, s meg lehet lelni a belső vezérlésedet, a belső hangodat.

A légzésre is érdemes gondot fordítani, a nők különösen hajlamosak arra, hogy ne lélegezzenek helyesen. Mit is értek ez alatt? Azt, hogy a levegőt nem szívjuk elég mélyre. Így a sejteknek kevesebb oxigén jut, ami csökkenti a biológiai funkciónink egész sorát. Nehezebb a gondolkodás, a mozgás a hormonális egyensúly fenntartása stb. A testünk energia központjait, érdemes hetente 3 alkalommal legalább kitisztítani a lélegzetünkkel. A dolog nem bonyolult. Képzeld el és érezd meg hol vannak ezek a pontok a testeden, s fújd keresztül rajta a levegőt, lassan, ritmikusan.

Erősítheted a csakrák és a szellemi tered működését különböző ásványokkal és színekkel is. Én nagyon szeretem ezeket ékszer formájában viselni  s mindig megtalálom az éppen szükségeset magamnak. –mint minden ember, aki hallgat magára- A belső intuicióm alapján választok, vannak színek pl. amik időszakosan nagyon meghatározzák azt mi kerül fel az anyagra himzésként, vagy milyen színű ásványt teszek magamra, illetve a csakrámra. A legutóbbi szerzeményem egy jáde kő, amit a szívcsakrámra szoktam tenni időnként s összehangolódom vele, nagyon finom élmény! Egy szép sólyomszemet szeretnék még beszerezni…de még nem találtam egy árúsnál sem.

Remélem segített ez a cikk egy kicsit önmagadra hagnolódni!

Rita

11.12.27.