Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2011.09.30

Bábafa -részlet-

Bábafa

"Ha csodáltad már az anyaföldet, mely évről évre befogadja és állhatatosan neveli a magvakat, táplálja a növényeket s ezáltal magát az életet, akkor talán átérezheted a nők gyermek utáni  kiteljesedést ígérő vágyakozását, amely ugyanerről a tőről fakad. Megfigyelted-e már a gyümölcs érésének virágzástól a szárról való leválásig tartó magától értetődő csodáját? Akkor biztosan világos előtted, milyen mérhetetlen, mindenre kitejedően tökéletes a természet bölcsessége, ami az életet formálja az anyaméhben is. Láttál-e már magot csírázni, rügyet fakadni, tojást hasadni? Akkor talán fogalmat alkothatsz arról a csak óceánok hullámzásához, föld megindulásához hasonlító elemi erőről, ami akkor látogatja meg az asszonyokat, mikor kapujává nyítja testüket a születő élet.

Az anyatermészet ciklikus, önzetlen és állhatatos éltető energiája mindenütt jelen lévő és megtapasztalható. Nem élt még nép a földön, aki ne értette és tisztelte volna szelíd vagy éppen pusztító formájában a foganásra, életadásra és táplálásra való képességet. (…)

 

Manapság a bába szó első hallásra mindenkinek a szülést segítő, tanult asszonyszemélyként jut eszébe, és érezzük, hogy nemes patinája van ennek a kifejezésnek. Az anyanyelvi beszélő számára felsejlenek benne a foglalkozás megnevezésén messze túlmutató megfoghatatlanul mély és varázslatos erejű tartalmak.

Hogyne patadna mélység és varázs képzete a bábai tevékenységhez, mikor a hagyományos magyar társadalom a női bölcsességet őrző szülést segítő asszonyok nem csak a gyermek világrajövetelekor voltak jelen, hanem végig kísérték a nők illetve a közösség életének főbb eseményeit. Keresztelőt szerveztek vagy végezek szükség esetén, a természet patikájából gyógyítottak, tanácsot adtak, mágikus szertartásokat végeztek (voltaképpen beavatott asszonyokról van szó. Kodolányi János regényeiből ez tisztán kiderül. a szerk. ) halottat mostak, de részt vettek törvényszéki vizsgálatokon is. Feladataik összekötötték a földi és égi világot, vagyis az élet és halál kapujának tanúi őrzői voltak. (ugye melékszünk még M.Wagner soraira? Nemcsak a bábák rendelkeznek ezzel az ősi tudással, erővel, hanem minden nő is!a szerk.)

 

A régi magyar hitvilágban, népmeséinkben tovább élő lenyomata szintén tud a bábákról. Ebben az összefüggésben a bábák eredetileg a tündérek lehettek. – Minden anyanyelvi beszélő megérti a baba szót szép jelentésben is (Babba Mária) (modern formában is egyfajta „szlengként” mondjuk: nagyon baba, amikor valami nagyon szép. a szerk.)

A mesebeli bábák közül a legszebbnek, Tündér Ilonának a három világot összekötő Világfán –égig érő fa, vagy tetejetlen fa- annak is a legtetején van a lakóhelye. Ezt a világképet tükrözi a Sarkcsillag népi elnevezése is, ami az Ég tengelyének csúcsán elhelyezkedő csillagot Boldogasszony vagy más néven Bába matullájának (motollájának) hívja. A mesei világképben a sarkcsillag mellett létezik egy átjáró ahol az átkelőket anyóka várja (a mesékben talán a fogatlan bábi néven megjelenő figura).

A mesevilágunkban Tündér Ilonaként fennmaradt, vagy később kersztényi időkben a latin „beata, betissima” (jelentése: boldog, virágzó, termékeny) állandó jelzős elnevezés mintájára magyarul Boldogságos Szűz Mária, vagy Boldogasszony néven tisztelt női Istenségnek nyilvánvalóan anyaisten jellege van. Mint ilyennek minden más kultúrkőrhöz hasonlóan az ősi magyar hitvilágban is bizonyosan létezett az életet fenyegető elnyelő negatív aspektusa is. Ez jelenik meg meséinkben az öreg, csúnya és gonosz vasorrú bába/borszorkány alakjában, aki a tudatalttit szimbolizáló sűrű sötét erdőben lakozik, s legfőbb törekvése, hogy elveszejtse a vándorútját járó hőst. (én azért megjegyezném, hogy a tudatalattiban szunnyadó képek és emlékek nem hogy arra ösztönöznének, hogy elvesszünk, hanem éppen abban segít, hogy magunkra találjunk, persze ehhez kell némi önismeret, s egy másfajta látásmód. Lásd rajzok, versek, egyéb alkotások, mikor az elme kikapcsol, és valami más veszi át az irányítást általában csodák kerünek elő a mélyből, ebben az állapotban a flow élményben alkotunk. Szülés alatt is ebben vagyunk, csak ezt úgy hívjuk módosult tudatállapot. a szerk.)

Nyilván ez fordul elő a szláv mesék gyermekeket rabló és felfaló Baba Jaga boszorkényának alakjában is. ˙(én erről olvastam egy mese elemzést, Clarissa Pincola Estéstől egészen más minőséget hoz ki belőle, tudni kell, hogy Baba Jaga törétnete beavató mese.a szerk)

A bába szó hallatlanul gazdag jelentésmezejét vizsgálva szembetűnik, hogy hajdani magyar anyaistenséggel való kapcsolata nem csak népmesekincsünkön keresztül érhető tetten. Ugyanerre a tényre enged következtetni az archaikus nyelvi állapotokat megőrző és ezzel ősi gondolkodást tükröző gyimesi csángók nyelvhasználatais. Mint az Daczó Árpád kutatásai nyomán tudjuk, az ottani emberek (szépséges jelentésben) Babba Máriaként emlegetik Szűz Máriát, s „feltűnő hogy különösen születésnél Ő a fő segítő, mind az állatoknál, mind az embereknél Ő szabadítja meg a vajúdót a terhétől (ebben van saját tapsztataltom és a válasz IGEN. a szerk.) Ő a fő oltalma az állapotos asszonyak is és a magatehetelen magzatnak is.” Szintén Daczó Árpád tette közzé azt a megfigyelést, hogy a csángók Babba Máriaként említik, vele azonosítják a Holdat is! Ez a tény pedig egyérteéműen rámutat a magyarkok Szűz Máriával azonosított anyaistenének (Babbának) rokonságára az ókori nagy népek vallásaiban is fellelhető termékeny Holdistennőkkel: az egyiptomi Izisszel és a görög Szelénével.

Az új keresztény vallásban azonban nem csak Mária alakja volt alkalmas arra, hogy benne tovább éljen a magyar ősvallás anyaistenként tisztelte. Édesanyjával, Szent Annával korábban osztoztak a Boldogasszony elnevezésen. Népünk sokáig Annát tisztelte Nagyboldogasszonyként, míg a fiatal szűzies Máriát Kisboldogasszonynak nevezte. Anna és Mária szerettetteli bizalmas kapcsolata a görög mitológia anya-lánya kettősének Déméternek és Korénak a kapcsolatát idézi, akik maguk is termékenységet és anyaságot jelképezik.

 Anna és Mária tisztelete a kereszténység elterjedésekor nagyon korán meghonosodott ezen a könyéken is. Mindkettőjüknek, de főleg Máriának számos búcsújáró helye akalkult ki a törétnelemi Magyarország területén, amelyek közül többhöz fás, méghozzá tölgyfás Mária jelenéseket fűz a hagyomány. 1232-ben II. Kilit egri püspök hozta létre a Bélkő alatt a cisztercita rend (akkor már Máriaként értelmezendő) nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, melynek temploma a mai napig áll. Ez a hely már a középkorban búcsújáró hely volt. Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (aug.15) van.

De tisztelet övezi erre felé a sokáig gyermketelen Szent Annát is, mint „Jézus öreganyját, dajkáját, a keresztény nagycsalád nemeztség oltalmazóját, a gyermekáldás patrónáját, a magtalan és már magot kapott áldott állapotban lévő asszony legfőbb segítségét.” Az Ő zarándokhelye az ide néhányszáz méterre álló, 1750- ben épült Gilitka kápolna. De inne messze, a szintén Heves megyében található Lőrinciben is Szent Annához imádkoznak a Július 26-i zarándoklat résztvevői.

Szent Anna! Máriának Szülője
Gyámola,
Feléd száll az anyák
Kései, óhaja.
Akit követniök kell
Te vagy a pédakép,
Óh, áld meg gyermökkel
Az anyák seregét.
Kérj mennyekben szent kegyelmet
-Ha kéred megleszen-
Hogy éljen minden gyermek
Szentül,erényesen. (részlet).
 
Részlet Tolnay Katalin –összhang egyesület- Bábafa c. írásából a cikk a Bábák szülésnők szakmai lapban jelent meg. 2011. júliusi szám.